×

Mentális stressz és tünetei 

 

Lavekan_alvás_elősegítésére_gyógyszer

 

 

A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések által kiváltott testi-lelki reakció. 

 

„Stresszreakció: Az élettani stresszreakció adaptív folyamatok összességét jelenti, melyek felkészítik az organizmust a veszély elkerülésére, vagy a megküzdésre (fight or flight); és segítik a megzavart belső egyensúly helyreállítását. Ez a Cannon–féle vészreakció jelenségeivel leírható, melyek jellegzetes idegrendszeri és magatartási válaszokként jelentkeznek”.*

 

„A szorongás komplex jelenség, mely élettanilag a stresszre adott reakció az aktivációtól a kimerülésig. (Selye, 1978).” **

 

Cannon, bostoni fiziológus kutatásai alapján kiderült, hogy az állat a legkülönbözőbb nyugtalanító ingerekre így reagál, és a látható elváltozásokat a szervezetben bekövetkező biológiai változások egész sora kíséri. Hasonlóképpen válaszol az emberi szervezet is a nyugtalanító külső hatásokra, amelyeket összefoglaló néven stressznek nevezünk.

 

A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdelmi vagy menekülési" ösztönnek is nevezhetjük. Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó. Előidézheti a közlekedési eszközök zsúfoltsága, a forgalom lármája, a szomszédból áradó hangos zene, a folyton zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar stb. Az ilyen zavaró körülmények túlterhelik az idegrendszert, nyugtalanságot, türelmetlenséget, sőt szorongást, súlyos esetben depressziót válthatnak ki.

 

A stresszérzésnek egy másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt - menedzsertípusú - férfiak és nők körében gyakori. A szenvedő alany úgy érzi, állandó nyomás alatt van, nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy ehhez teljes eszköztárát, energiáját, koncentrálóképességét mozgósítania kell.

 

A stressz jelensége és folyamata***

A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések által kiváltott testi-lelki reakció. Stresszt akkor élünk át, ha úgy értékeljük, hogy a külső elvárások meghaladják erőforrásainkat, és ezért nem leszünk képesek sikeresen megbirkózni velük.

 

A stressz két fő típusa:

fizikai stressz

lélektani stressz

 

A lélektani stressz négy fő típusa:

Nyomás: annak a külső vagy belső indíttatású következménye, hogy valamely feladatot vagy tevékenységet korlátozott időn belül vagy egy meghatározott módon hajtsunk végre.

Frusztráció: az igények, motivációk, vágyak, a hatékony teljesítés akadályoztatása

Konfliktus: annak következménye, hogy két vagy több egymásnak ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között válasszunk, vagy személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal.

Szorongás/félelem vagy düh: az észlelt fenyegetésre, sérelemre adott érzelmi reakciók

 

A külső terhelések, életesemények, melyek beindítják szervezetünk stresszválaszát, életünk számos területén jelentkeznek.

Terhelések, kihívások forrásai:

család-magánélet: pl.: házastárssal való veszekedés, családtag betegsége,

gyerekek iskolakezdése stb.

anyagi-egzisztenciális terület: pl.: hiteltörlesztés, bevételcsökkenés, hirtelen váratlan kiadások stb.

munka világa: pl.: vita a főnökkel, túlórázás, magas követelmények stb.

 

A stressz hatása

Stressz hatására a szervezetünkben pszichofiziológiai változások következnek be, melyek hátterében a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, a paraszimpatikus idegrendszeri működés megváltozása és még további összetett idegrendszeri és hormonális folyamatok állnak. A szimpatikus aktiváció energetizálja a szervezetet a sikeres megküzdés, veszélyelhárítás érdekében. Ez alapvetően egy természetes és rövid távon a túlélést szolgáló, jótékony folyamat. A stressz önmagában tehát nem betegség, viszont, ha nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy jól kezeljük a számunkra megterhelő helyzeteket, akkor tartós stressz hatására akár meg is betegedhetünk.

 

 

Útmutató a munkavállalóknak a munkahelyi stressz kezelésére

Az ember szervezetében stressz hatására felszaporodnak a különböző stresszhormonok. Ezek a hormonok láncreakciót indítanak el. Az első lépés a "riadó", amely a szervezet tartalékainak mobilizálását jelenti a belső elválasztású mirigyek, elsősorban a mellékvesekéreg hormonjainak kiválasztása révén. Sebesebben ver a szív, szaporább a légzés, emelkedik a vérnyomás, kiver a veríték. Egy-egy félelmetes helyzetben - a megemelkedett vérnyomás következtében - több vér jut az izmokba, melynek hatására felszabadulnak a védekezéshez, a meneküléshez szükséges energiák.

 

Hogyan lehet kiszállni a mókuskerékből?

Egy dolog biztos: a belső nyugtalanság, a túlzott elvárások és az alvási problémák mindenkit érinthetnek. Az első, amit tehetünk a mindennapi élet tudatos megszervezése és az, hogy minden nap szánjunk időt magunkra, a test és a lélek pihenésére.

 

*(Molnár, 1987).

**Selye J. (1978) Életünk és a stress. Budapest: Akadémia Kiadó.

*** Upstairs Consulting